• Időpont egyeztetés:
    +36 30 928-5369
  • Rendelő:
    1081 Rákóczi út 71 1/4
  • E-mail:
    info@liskaklinika.hu

(Bencés Kiadó, 2005) – Fontos gondolatok a könyvből

Az egyház a kezdetek óta ismeri a böjt gyakorlatát. A böjtöt eleve spirituális útként értelmezik, ami belső megtisztuláshoz, belső szabadsághoz és a lelki utak elmélyítéséhez vezet. Már az első évszázadban megállapította szabályait.

Újabban azonban annyira visszaszorultak a böjti előírások, hogy szinte érvényüket veszítették.

Ugyanakkor az orvostudomány újból fölfedezte a böjt gyógyító hatásait. Főként dr. Buchinger ismerte fel, mennyire jótékonyan hat a böjt számos – kiváltképp reumatikus – betegségre.

A legtöbb klinikán arra is figyelnek, hogy a pusztán testi böjtöt lelki értelemmel mélyítsék el. Aki böjtre vállalkozik, megérzi, hogy nem pusztán lefogynia kell, hanem új életvezetéshez, az evés és ivás új felfogásához kell eljutnia, egyszersmind pedig a munka és az életmód is új szerepet kell hogy kapjon életében.

A böjt minden vallásban a belső tisztulás útja, eszköz, amely nyitottá tesz Isten és az ő ereje iránt.

A böjt az ősegyház számára nem volt magánügy, hanem összefüggött a liturgiával, és rendszerint közösen gyakorolták.

A keresztények életében a böjtnapok olyan napok voltak, amelyeken a szokásosnál éberebben irányították életüket Isten felé, amelyeken a böjtölés végén összegyűltek közös imádságra vagy az Eucharisztia megünneplésére. A böjt közösséggé kapcsolta össze őket.

Dr. Buchinger, aki Németországban az első világháború után fölfedezte a böjt gyógyító hatását, és számos kúrán nagy eredménnyel alkalmazta a gyógykoplalást, ezt írja:

A gyógykoplalás lényegében az összes testszövet és testnedv kiválasztó és megtisztító kúrája.

Először leépülnek a máj glikogéntartalmai és egyéb, a vérben keringő, rendelkezésre álló tápanyagok, s a test szükségmegoldásként három napig ezekből látja el a háztartását. Az összes anyagcserefolyamat a legnagyobb takarékosságra áll be. Ezután következik az "autarkia", a test belsdő gazdasági körforgása. A test rákényszerül, hogy nitrogenegyensúlyának fönntartása érdekében – ,  hozzányúljon valamilyen fehérjeraktárhoz. Gazdag tapasztalataink alapján föltételezhetjük, hogy ebből a célból elsősorban olyan képződményeket rombol szét és olyan anyagokat épít le, melyek a sejtállományban valamilyen zavaró, betegítő szerepet játszanak. Így pl. pathologikus izzadmányokat, régi lerakódásokat, idegen anyagokat, gennyet, gyönge, valamiképpen megterhelő dolgokat stb.

A böjt során tehát kiválnak a káros anyagok, a test megszabadul a salaktól, s ezáltal bizonyos betegségektől is . A böjtölés leépíti az elöregedett sejteket, s ezáltal fiatal sejtek újraképzésére serkenti a testet. Ez magyarázza, miért van minden böjtnek olyan hihetetlen regeneráló hatása a testre. Olyan betegségekre van a legjobb hatása, mint a reuma, artritis, érelmeszesedés és a bőrbetegségek.

A mai gyógyító böjtölésnek ezeket az eredményeit, már az antik kor népi orvostudománya is ismerte.

Azt az elgondolást, hogy a böjt békességet tud teremteni, sok helyütt megtaláljuk. A békétlenség a mértéktelenségből támad, a szenvedélyeknek és a test ösztöneinek való alávetettségből.

A böjt megfegyelmezi az embert, megszabadítja szenvedélyeinek uralmától, és így belső békességet ajándékoz neki. A böjtben találkozom önmagammal, találkozom a lelkem ellenségeivel, mindazzal ami belsőleg fogva tart. A böjt leleplezi előttem, ki vagyok. Megmutatja veszélyeztetett pontjaimat, s hogy hol kell felvennem a küzdelmet.

A böjt azonban nem vezethet az élet tagadásához: az ösztönök megszelídítése a cél  – de a gyöngéd megszelídítésük, nem pedig erőszakos megtörésük.

Már Szent Ágoston is így értelmezte a böjtöt: a böjt értelme nem az, hogy gyűlöljük a testünket, hanem hogy a szenvedélyek rossz szokásai ellen küzdjünk, s így hozzájáruljunk a test egészségéhez.

Buchinger mindazonáltal nem hallgatja el a böjtölés veszélyeit. Kezdetben a böjtölő a depresszív oldalra történő kilendülést él át, utána viszont egyértelmű átcsapást a mániás oldalra. Ezért a böjtöléskor szükség van a lelkivezetésre.

A megvilágosodás és az elvakultság határos egymással. A böjt mindkettőhöz elvezethet.

Ezért kellene egy tapasztalt ember vezetése mellett, vagy pedig eleve közösségben böjtölni.